B.1. "Az eredmény soha nem látott méretű, évente ismétlődő népvándorlás lett. Az 1973 (!) nyarán végzett részletes felmérés szerint abban az esztendőben 60 millió ember utazott Európában délre, a tengerhez. A jelenlegi becslések szerint (1989 !) a látogatók évi összlétszáma ma már meghaladja a százmilliót. Oroszlánrészük a kurta, három hónapos nyári szezonban érkezik, és a partvonaltól néhány száz méteren belül telepszik le……A legtöbb nyaraló ideje javát a tengert szegélyező homoksávon tölti, ahol olyan sűrűn hevernek egymás mellet, mint a fókák a maguk nászterületén…" (Attenborough: Az első édenkert)
A szerző a turizmus dinamikus fejlődésére utalva így fejezi be a fenti idézetét: "A napimádat szenvedélye évről évre több embert vonz a Földközi tenger környékére……és gyökeresen átalakított olyan falvakat és partvidéket, amelyek a keresztes hadjáratok óta úgyszólván mit sem változtak…"
Fejtsétek ki főbb vázlatpontokba foglalva, hogy a természetes környezetben milyen gyökeres változásokkal jár egy területen a turizmus gyors fejlődése?
(10 pont)
B.2. Az ember egészségkárosító hatásai között külön csoportba foglaljuk össze az urbaniozációs ártalmakat.
Mutass be ezek közül néhányat, a kiváltó okot és az egészségkárosító következményt egyaránt!
(10 pont)
B.3. Városok ezrei épültek (és égtek le) az emberiség története során fából.
Milyen szövettani, szervezettani adottságok tették lehetővé a fa mint természetes építőanyag felhasználását az építészetben az emberiség kultúrtörténete során?
(10 pont)
B.4. Mit értünk akceleráción? Hogyan függ össze az ember utóbbi ötven–száz évben bekövetkezett életmód- és természetszemlélet-változásával?
(10 pont)