A Bugát Pál XXV. Országos Középiskolai Természetismereti
Műveltségi Vetélkedő döntőjén kiállított pályázati fotókA Bugát Pál XXV. Országos Középiskolai Természetismereti
Műveltségi Vetélkedő döntőjén kiállított pályázati fotók
Mintha hegymászók araszolnának a csúcs felé – egymás nyomában – szinte egymáshoz erősítve a nagyobb biztonság érdekében. Nyomukban az újak, félgömb alakú dudor formájában. Igaz, itt csúcs régóta nincs már, talán egy szélvihar törhette le a közönséges gyertyán koronáját, mintegy 3,5 m-re a talajtól.
„Olyan, mint a tapló” - mondjuk arra, - húsra, tésztára – melyet nehezen tudunk megrágni, szétvágni. Az olyan anyag, ami nem lágy, de nem is kemény, szívós, hajlítható, nehezen téphető, törhető - „taplós”.
A tápláléklánc első láncszeme itt nem élő szervezet – egy korhadó fatörzzsel kezdődik, melyet taplógombák hasznosítanak. Saját testanyagaikká alakítva visszajuttatják a biocönózis anyagforgalmába. A taplók leggyakoribb szubsztrátja a fa, számukra a fa a tápanyag. Gombafonalaik saját testükké építik a fát alkotó anyagokat / cellulóz, lignin / A fa elpusztul, vagy ha már holt volt, elkorhad.
A táplálékláncok révén anyagforgalom és energiaáramlás valósul meg. Az energia útja egyirányú, átalakulásai során állandó anyagveszteséggel kell számolni, s a sugárzó napenergia pótolja. Elválaszthatatlan az anyagforgalomtól. Földünkön az összes anyag mennyisége az élővilág evolúciója során nem változott. Állandó körforgást végez, miközben különböző változásokon megy keresztül és különböző formákat vesz fel.
A társulások szintjén, a populációk kapcsolata révén megvalósuló
anyagforgalmi folyamat az anyagok biológiai ciklusa.
A kémiai elemek beépülnek a növények szerves vegyületeibe, a vegyületek a
táplálékhálózatokon keresztüláramolva, mint elhalt anyagok mineralizálódnak, s
végül szervetlen vegyületek alkotói lesznek.
Bár e taplók még évekig élhetnek, ha a fa kidől, teljesen elkorhad, a gombák is csak spóráikban élhetnek tovább, és újabb fákon fejlődnek majd micéliumaik, majd a termőtestek.