A Bugát Pál XXV. Országos Középiskolai Természetismereti
Műveltségi Vetélkedő döntőjén kiállított pályázati fotókA Bugát Pál XXV. Országos Középiskolai Természetismereti
Műveltségi Vetélkedő döntőjén kiállított pályázati fotók
A növényállomány folyamatos változása miatt egyes növények szaporodnak, mások ritkulnak különböző okok miatt (pl. klímaváltozás, környezetváltozás, lég- és környezetszennyezés), egyre kevesebb lesz belőlük. Ezek egy idő múlva elérik azt a minimális értéket, amelynél a növényállomány már külső hatások nélkül is összeomlik, a faj a kihaláshoz közeledik és az elveszett génállomány, lehet, hogy olyan tulajdonságokat hordozott (betegségekkel szembeni ellenállás, szárazságtűrés), ami később már nem reprodukálható, és amik az ember számára hasznosak/nélkülözhetetlenek lehetnek. Ezért ezeket a veszélyeztetett növényfajokat különös védelemben kell részesítenünk. A védett növényeket nyilvántartják, és aki védett növényt károsít, gyűjt, árul, az kihágást követ el, ami pénzbüntetéssel jár.
Hazánkban ilyen védett növény többek között például a boglárkafélék családjába tartozó évelő növény, a kökörcsin (kekercsény, kükörcsin) is. Európában 8 fajjal rendelkezik, ebből 5 hazánkban is megtalálható. Három nagyon ritka fajtája, pl. a hegyi kökörcsin az Északi-középhegységben, a magyar kökörcsin a Nyírségben, valamint a tátogó kökörcsin Bátorliget mellett honos. A Kárpát-medencébe a magyarok betelepülésével került. A kök előtag török jelentése: kék (a magyarban a kék színjelzés innen származik) vagyis a virág neve valószínűleg kékecske lehetett. Latin nevét (pulsatilla) arról a ”mozdulatról” kapta (a pulsare lengést jelent), ahogy ide-oda hajlik, amint fuvallat éri. Legtöbben a szellőrózsához hasonlítják, azonban levéltelen szára (15-25 cm), gyapjas külseje, apró termés-szeme és árvalányhajhoz hasonló pelyhes forgója különbözteti meg ettől.
Minden része mérgező, régebben, mint gyógynövényt gyűjtötték. Gyógyszerként használták különféle tüdőbántalmaknál, köszvény, reuma és vízkórság esetén.
Levele kétszer szárnyalt, levéltelen szárán gyapjas, ezüstös csillogású szőröcskék, sallangok vannak. Virága jellegzetes harang alakú, általában lila vagy fehér (de létezik fekete és sárga színű is).
Rendszerint kisebb-nagyobb csoportokban, sziklás talajon, erdőspuszta-réteken, de síkságon és sós földben is már húsvét táján megtalálható. Mivel hazánkban védett növénynek számít, ezért értéke 10 ezer Ft. Desztillálásakor anemonin (C15H42O6) keletkezik, ami kámforszerű szénvegyület.
A Pulsatilla a leggyakrabban alkalmazott szer gyermekeknél emésztési panaszok, valamint hangulat- és érzelmi változások esetén. Ajánlható továbbá felső légúti hurutos tünetekre, kötőhártya-gyulladásra, húgyúti fertőzésekre és fülgyulladásra. A homeopátiás gyógyszerek között nagyon elterjedt.